Ha szigorúan akarjuk definiálni a dolgot, akkor a passzív ház egy olyan épület, melynek energiafelhasználása nem haladja meg a 15KWh/m2/évet. Ha nem számmal akarjuk érzékeltetni, akkor talán úgy közelíthetjük meg a dolgot, hogy egy olyan épület, amelynek alacsony fűtési igénye miatt nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, már tervezéskor is ajánlott különböző szempontokat figyelembe venni. Fontos, hogy lehetőség szerint minél kompaktabb legyen az épület, vagy éppen milyen irányba tájoljuk azt.
Természetesen a felhasznált építőanyagokkal szemben is vannak elvárások, nem is kevés. Elengedhetetlen a megfelelő minőségű falazat, nyílászárók, tetőszerkezet, stb., mivel célunk, hogy a lehető legkisebb hőveszteségű épületet tudjuk megépíteni.
Az elkészült passzív ház energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott hő, az elektromos készülékek által leadott hő, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó hő, illetve a Föld saját energiája. Ezek mellett pedig szükség van még egy levegőztető-berendezésre, amivel a friss levegő utánpótlását tudjuk biztosítani.
A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk. Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szellőztetőrendszer a friss levegőt. A működéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól függetlenül állandó 6-9 Celsius van. Hogy ezt az adottságot ki tudjuk használni, egy kb. 35 méter hosszú és 200 mm átmérőjű csövet kell lefektetnünk a talajban. Ezáltal a beszívott frisslevegő előmelegítése (adott esetben előhűtése) megtörténik. A levegőztető-berendezésünknek hővisszanyerővel kell rendelkeznie (a friss levegőt egy melegcserélőn keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó levegő melegét a frissen érkező levegőre). Ennek hatásfoka min 80%-os kell hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt hatást. Annak, hogy a levegőt több méteren keresztül a föld alatt vezetjük, van még egy előnye, mégpedig hogy a levegőcserélő berendezés nem tud eljegesedni, ezáltal nem kell plusz energiát fordítanunk a jegesedés gátlásra. Felmerül még a kérdés, hogy a levegőztető berendezés üzemeltetésével elmegy az az előny, amely a fűtésből származó energia megtakarítással létrejött. A mai korszerű berendezések fogyasztása kb. 1/10-e a megtakarításunknak, tehát az előny megmarad. A passzív házban az épületen belüli megmaradt hőmennyiséget nem kell pótolni.
A legnagyobb hőveszteséget általában a szellőztetés okozza. Ha a hagyományos szellőztetést hővisszanyerő (rekuperációs) szellőztető berendezéssel helyettesítjük, és hagyományos ablakok helyett háromrétegeseket használunk, amelyeknél a hőáteresztési együttható 0,8 W/négyzetméter alá kerül.
Összehasonlításként: az átlagos hőfogyasztás 200 kWh/négyzetméter körül mozog. Az újonnan épített házakban 120, az ún. alacsony energiafogyasztású házakban pedig 70 kWh/négyzetméter, de még az utóbbi is ötszöröse a passzív házak esetében megengedett értéknek.
A külső falak hőáteresztési együtthatója kisebb mint 0,15 W/m2K, ami körülbelül 15 és 40 százalékos energia megtakarítást jelent. A háromrétegesen üvegezett ablakok hőáteresztési együtthatója kevesebb mint 0,8 W/m2K, a hővisszanyerő levegőcserélő egység hatásfoka 90 százalék.
A passzív házak napenergiát használnak, ezért déli irányú, nagy üvegezett felületek találhatók rajtuk. A belső teret napfény tölti be, ezáltal a szervezet szeratonin nevű hormont termel, ennek hiánya okozza a jól ismert téli depressziót. A napsugarak következő terméke a D-vitamin, amely kalciumot termel így a csontritkulást is megelőzi.
Az embernek egy óra alatt 30 köbméter friss levegőre van szüksége. Ezt a mennyiséget ablakon át, szellőztetéssel nem lehet elérni, ezért a hagyományos házakban élők télen nem jutnak elegendő oxigénhez. Csökken a teljesítőképességük, az immunrendszerük is gyengülhet. A passzív házba kerülő levegő szűrőberendezésen megy át, ezért az allergiások megszabadulhatnak a különböző légzési problémáktól. A passzív házban is ki lehet nyitni az ablakot. Csak nem szükséges.
Nem kintről, hanem a számlák alapján. A fűtési idény hat hónapról, három hónapra csökken. 2 kW teljesítményhez nincs szükség kazánra, fűtőanyag tárolására, hűtőtestekre és kéményre sem. Elegendő csupán egy villanyárammal működő fűtőtest a fürdőszobában vagy fűtőspirál a szellőző berendezésben. Tehát a passzív házak nem drágábbak vagy alig drágábbak az átlagosaknál. A passzív ház alig drágább az alacsony energiafogyasztású házaknál, egyéves költsége pedig alig egyötöde.